Valaki bennem él

Képzelj el egy arcívet a papíron. A tiszta fehér papíron. Egyetlen vonal, amely a végtelenből fut, a végtelenbe tér vissza, s közben egy arcívet rajzol. A tiédet. A bőrödön érzed a vonal tapadását.

Magadra ismersz benne.

Érted ezt? Te talán érted.

Ebbe a végtelenbe folyton visszafutó arcívbe Valaki föléd hajol és pontosan kiegészített másik fele lesz annak az arcívnek, ami a te határaidat képezi.

Annyira eggyé váltok ebben az ívben, oly érthető, hogy közös a határ, hogy csak ott találkozhattok, hogy lélegzetedet szinte visszafojtod, nehogy elfújd vele a vonalat.

Egymás szájából kapjátok a levegőt!

Szívének dobbanása által keletkezett légmozgás beléd tódulva lélegzeteddé válik.

Életeddé.

Sólyom Madár